Rayman - 30th Anniversary Edition (Nintendo Switch)

Az eredeti Rayman gyerekkorom esszenciája, kötődésemet szerintem nem kell különösebben magyaráznom - lásd blogom neve/mindenkori felhasználónevem. Hihetetlen, hogy szinte egyidősek vagyunk! Csak az ősszel esedékes 30. évforduló alkalmával vártam bármiféle bejelentést - remasterrel ugyanúgy boldog lettem volna, mint új iterációval, akár Serious Sam esetében (kevésbé vagyok kritikus, mint az átlag rajongótábor) -, a gyönyörű art bookot már elő is rendeltem, de álmodni se mertem volna, hogy ilyen korán elkényeztetnek minket (és még csak év eleje van!). Igaz, hogy nemrég vittem ki a '95-ös epizódot, de ez nem zárja ki, hogy újra nekifussak!

Star Wars - Dark Forces Remaster

Mivel a Dark Forces II nagyon-nagy szerelem számomra, pár évvel ezelőtt tettem egy bátortalan, nem túl gyümölcsöző kísérletet a sorozat megelőző epizódjának felfedezésére (életemben először, akár Spyrót), amit teljesen ellehetetlenített az irányítás (az egér őrült előre-hátratologatásával lehetett csak "haladni," miközben ugyanez kezelte a kamerát...). Most viszont, hogy jött egy tisztességesnek ígérkező remaster, kapott még egy lehetőséget.

Borderlands (GOTY Enhanced Edition)

Alapjában véve, nekem kívülről és messziről, elsőre túl őrültnek, túl soknak tűnt a Borderlands és egyedi grafikai stílusa sem ragadott meg különösebben. Most viszont, hogy nemrég ingyenes próbaidőszak kereteiben elérhetővé vált, kíváncsiságból nekifutottam.

Pixelhősök - DOS, 3. rész

A sor végén kullogva már csak egy nyúlfaroknyi poszttal zárják a dososok sorait az utolsó fecskék és ezzel át is rágtuk magunkat Beregi Tamás Pixelhősök című könyve CD-mellékletének ezen a platformján, így egyet máris "kivégeztünk" a négyből.

Pixelhősök - DOS, 2. rész

Az előző bejegyzéseimben a Beregi Tamás Pixelhősök című könyvéhez járó CD-melléklet több, mint 100 darabot számláló gyűjteményének négy platformjából három legjobb játékaiba már belekóstoltunk (Commodore, Sinclair és DOS), most pedig visszakanyarodunk a legutóbbiakhoz, következzen a méltán népszerű dososok második része!

Pixelhősök - Amiga, 1. rész

Ezzel a bejegyzéssel immár a negyedik és egyben utolsó retro-platform, az Amiga-sorozat is elrajtolt a blogon (mert ő se szeretne kimaradni), melynek gyöngyszemeit Beregi Tamás mutatja be nekünk Pixelhősök című, zseniális könyvében, melyhez igen terjedelmes játékgyűjteményt is mellékelt. Az én gépem sajnos az amigásokat vitte a legnehezebben - sokuknál ezért kénytelen voltam utánanézni az online verziónak -, ám ezek voltak azok a játékok, melyeket szinte mind, sorban végigjátszottam a cédéről.

Pixelhősök - DOS, 1. rész

Két jól ismert platform, a sinclairesek és a commodore-osok remekeiben már egészen alámerültünk, de a változatosság gyönyörködtet, így ideje hozzájuk csapni a Pixelhősök című könyvhöz járó játékmelléklet-áradat harmadik "fészekalját", a DOS-osok büszke csoportját. Ez az a szép korszak, amelyben én is gyerekeskedtem, illetve melyek közül talán a legtöbb ismert játék kikerült.

Pixelhősök - Commodore 64, 2. rész

Annyi, de annyi kedvemre valót találtam a commodore-osok között, a videojáték-történelmet "Ádámtól és Évától" taglaló Pixelhősökhöz csomagolt, ajándék CD-n, hogy még mindig nem kanyarodunk vissza a sinclairesekhez, se nem váltunk új műfajra, hanem továbbra is velük folytatjuk!

Pixelhősök - Commodore 64, 1. rész

Az előző részben már felpattantunk a nosztalgiavonatra és el is jutottunk valameddig a spectrumos játékok harsány, színpompás, recsegős birodalmában, a Beregi Tamás Pixelhősök című könyvéhez járó CD-mellékleten, most azonban teszünk egy kis kitérőt és átváltunk a C64-esekre, csak hogy el ne unjuk őket - ismét kiszemezgettem közülük a kedvenceimet (illetve azokat, amik méltóztattak elindulni).

Pixelhősök - Sinclair ZX Spectrum, 1. rész

2013-ban Beregi Tamás Pixelhősök című könyvét kaptam a születésnapomra, amit azóta már négyszer kiolvastam és most kezdtem el ötödször. Nagyon örültem, hogy a videojátékok történelmét a kezdetektől végigkövetve a legnagyobb kedvencemről, a nem túl közismert MDK-ról is szó esik benne. A hozzá járó CD-melléklet több, mint 100 játékot tartalmaz, én pedig belevetettem magam, kipróbáltam őket és kiemeltem azokat, amik a legjobban tetszettek. Nagyon-nagyon élveztem a pixeles, kezdetleges, csak néhány színnel operáló játékokat, elképesztő hangulatuk van! Négy nagy csoportra oszlanak: spectrumosokra, dososokra, amigásokra és commodore-osokra. Első körben jöjjenek a spectrumosok - azaz egy részük.

Serious Sam HD - The Second Encounter

A meglehetősen mozgalmas első rész után egy percig nem volt kérdéses a folytatás,.

Serious Sam HD - The First Encounter

Szokás szerint, a legjobb barátom mutatta, nemrég ezt a játékot, kérdeztem is, hol rejtegette idáig ezt a zseniális szösszenetet. Pont valami ilyesmire volt szükségem, annyi szép, finom indie után, mint az Ori and the Blind Forest, a Seasons After Fall vagy a Botanicula, amiket utoljára játszottam. 

Serious Sam 2

A gépem újrarakásakor, a mappák között böngészve, egyszer csak egy magányos, szerényen rejtőzködő Serious Sam 2-re lettem figyelmes. Meg mernék esküdni rá, hogy láttam korábban is, ám mivel megzavart a sok kettes, elkönyveltem The Second Encounternek, amit már kijátszottam. Most komolyan, mire fel ez a sok kettes??

Shadow of the Colossus

A 2017-es, budapesti Video Games Live-koncerten (ami nekem már a harmadik alkalom volt) hangzott el - többek közt - a Shadow of the Colossus egyik (főcím?) dala, miközben a kivetítőn lenyűgöző képek villództak a játékból. Szerelem volt első látásra.

The Legend of Zelda - The Minish Cap

A The Minish Cap azóta rajta van a képzeletbeli kívánságlistámon, mióta - nem is tudom, hogy a The Game Theorists YouTube-csatornáján vagy valaki összefoglaló videójában, melyben Zelda-dungeonokat vetett össze - először megpillantottam a tündéri Picorikat (vagy Minishokat). Szerelem volt első látásra, így a kontextus hiánya és a kevés fellelhető információ ellenére se voltam rest kideríteni, melyik részben szerepelnek.

Rayman 3 - Hoodlum Havoc

Már nagyon régóta gondolkozom a Rayman 3-on, ugyanis bár imádom a platformereket, maradok a 2D-k hűséges híve - talán, a Croc 2-ből eredő, nem túl pozitív tapasztalatok miatt (bár Spyrót vagy a 102 kiskutyát kifejezetten szerettem). Mostanában sokat néztem a Game Grumps-csatornán a Majora's Mask-végigjátszást (2000) - illetve, időközben kivittem az Ocarina of Time-ot -, így valahogy egészen szimpatikusnak tűnt. Mivel Rayman az egyik - ha nem a - legkedvesebb játékom a világon, úgy gondoltam, megérdemel egy esélyt.

Star Wars Jedi Knight - Jedi Academy

A Mysteries of the Sith utáni lázas keresgélés óta tudok a Jedi Knight-sorozatról, de néhány képet elnézve, előre elkönyveltem magamban, hogy valószínűleg túlságosan egy kaptafára mennek és nem érdemes megnézni őket, külön-külön (lásd: Descent-Forsaken) - ráadásul, a MOTS számomra úgyis mindent visz. A legjobb barátom nemrég elővarázsolta az egészet és meggyőzött, hogy próbáljam csak ki, én pedig azóta azt kérdezgetem, hogy miért nem mutatta már jóval korábban.

Star Wars Jedi Knight - Jedi Outcast

Végre rászántam magam és adtam egy esélyt a teljes Jedi Knight-sorozatnak, hogy bebizonyíthassa, minden része megéri, a maga pénzét. A Dark Forces II-ből és a Jedi Academyből fakadó, több mint pozitív tapasztalaton felbuzdulva, nyugodt szívvel vágtam neki az utolsó darabnak ...

Stronghold Crusader

Természetesen soha, semmi nem ütheti ki az Age of Empires II-t a nyeregből, de mivel hasonló történelmi-stratégiai játék, ezért ezt is megnéztem magamnak. Most jöttem rá, hogy hosszú évek óta, következetesen rosszul írom a nevét, nincs i betű, a második szóban. Azért szeretem, mert a kedvenc korszakomba, a középkorba, konkrétan a keresztes háborúkba kalauzol.

Flipperek

Világéletünkben imádtunk flipperezni a legjobb barátommal, csak "sajnos", olyan sokkal játszottunk, hogy a felének nem emlékszem a nevére. Persze, mindig ő volt az ügyesebb és ő nevelt le arról, a rossz szokásomról, hogy teljes súlyommal, egyszerre rátenyereljek, mindkét ütő gombjára. Máig emlékszem, mekkora élmény volt, amikor először értem el az egymilliót! Engem nem igazán érdekelnek a különböző lépések, egy-egy feladat teljesítéséhez, csak szeretek játszani.