A világ egyik legklasszabb játéka, a gyerekkori-aranykori triász utolsó tagja, a Red Alert és a Rogue Squadron mellett. Különleges módon ismerkedtem meg vele, gyakorlatilag a véletlen hozott össze minket: egy külföldi nyaralás alkalmával, strandfocizásért CD-t lehetett nyerni, amin különböző (főleg sport-) játékok demói voltak - és hogy-hogy nem, nekem pont az Age of Empires-ön akadt meg először a szemem, pedig sosem hallottam róla korábban.
A játék
A KLASSZIKUS, minden történelmi játék alfája és ómegája, egyszerű tökély a műfajában. Jobban elmélyítette a történelmi, meg az angoltudásunkat (mivel valós eseményekre épül), mint bármely iskolai tanóra. Pár órányi játékkal, évszázadok repülnek el, nagy élettörténetek elevenednek meg, rendületlenül emelődnek és állnak a különböző típusú - gazdasági, harcászati, stb. - épületek, örökifjú parasztlegények és -leányok gondozzák a veteményeket és kortalan katonák védik hazájukat. Ha bármely érában elfogyna minden élelmiszerforrás, a népnek akkor se derogál visszatérni - akár, már a kastélykorszakban -, a gyűjtögető - halászó - vadászó életmódhoz. A krónikások énekbe is foglalhatnák, hogyan indul hódító útjára és növi ki magát, egy vezetőből, egy maréknyi seregből, egy kevés állatállományból és néhány falubeliből álló törzs, dicső néppé és hogyan virágoztatja fel, csekély forrásokból, hódító birodalmát. A szereplők már bizonyára megszokták azt a furcsa tényt, hogy egy rombusz keretei közé van szorítva az életterük, s ha valaki oktalan nem vigyáz, egy életre beépülhet a fák közé, amíg valaki ki nem szabadítja kitartó fejszézéssel. Nagy pluszpont, hogy szinte minden természeti elemmel - legyen élő vagy élettelen - interakcióba léphetünk. Persze, az állatvilág most se nagyon szereti, ha háborgatják (arra használjuk külön a Gaia-üzemmódot). Mindössze négy elemre van szükségünk ahhoz, hogy működjön a gazdaság (most még nem vagyunk olyan anyagiasak, mint a kollégák a Red Alertben): embereinknek húsra, az épületekhez fára és sziklára van szükségünk, aranyra pedig mindennemű tranzakcióhoz (még ajándékot is küldhetünk ellenlábasainknak, hogy magunk mellé állítsuk őket vagy megtámogathatjuk barátainkat). Ha akarod, nyáron, ha akarod télen, valós vagy képzeletbeli földrajzi területeken írhatod újra a történelmet vagy írhatsz történelmet egyedül, a gép ellen, barátokkal vagy barátok ellen, de híres-neves történelmi személyiségek bőrébe is belebújhatsz. Játszva tanulhatjuk meg Attila, a hun, El Cid, William Wallace (végre megtudtam, ki az), Jeanne D'Arc, Saladin vagy egy Henrik király, a sok közül történetét (középkori germán törzsek hosszú listájával egyetemben), lépésről lépésre, de akár híres, egyszeri történelmi csatákat is végigpörgethetünk. Az alkotók nagyon felkészültek, hiszen autentikus nyelvgyakorlás jár a játékhoz, többé-kevésbé felismerhető óangollal, ófranciával, óspanyollal és ó-egyebekkel. A küldetések általában eléggé egy kaptafára mennek: személyek és/vagy épületek védelme, bizonyos helyszínek elérése, bizonyos épületek lerombolása, relikviák gyűjtése/elkobzása, bizonyos mennyiségű nyersanyag összegyűjtése (a gyakorlópályákon), stb.
Nyelvfejlesztés
Bár jó néhány éve koptattam az iskolapadot angol tagozaton, ez a játék nagyon nagyban hozzájárult a szókincsem bővítéséhez (meg általában, az általános műveltségemhez), rengeteg hasznos, hétköznapi és nem hétköznapi szóval bővítette, passzív módon, a lexikai tudásomat, szó szerint észrevétlenül, játszva tanultam. Ezek közül egyértelműen, a széleskörű hadászati ismertségemre vagyok a legbüszkébb, mivel mégis erről szól elsősorban a játék (meg, amúgy is érdekel a téma): számtalan egység (skirmish, scout), ostromgép, illetve katonatípus innen szállt be a fejembe (mutassanak még nekem olyan embert, aki tíz másodperc alatt elő tudja kapni, bármikor, a faltörő kost angolul - ki tudja, mikor lesz rá szükségem), sőt nem csak, hogy magát, a szót tanultam meg, de innen tudom, hogy néz ki egy skorpió (nem az állat) vagy ki is az az imám (arab vallási vezető, keresztrejtvényekben gyakran kérdezik). A gazdálkodás (crop rotation, forage) és építkezés (dock, barracks) hangsúlyának köszönhetően, igen sok köznapi, egyszerű szót is könnyedén elsajátítottam, például különböző mesterségeket (lumberjack, blacksmith), állatfajtákat (boar, hawk), fatípusokat (oak, pine) vagy éppen, különleges mellékneveket (exhausted, idle).
Age of Empires II-logika
Szerintem kivétel nélkül mindenki magára ismer. Az én kedvencem a "convert catapult to Christianity".
Női szemmel
Én világéletemben az a lassú, kényelmes, a fejlődés - fejlesztés - terjeszkedés minden egyes pillanatát (akár 3-4 órán át) kiélvező RTS-játékos voltam, inkább amolyan "support" jellegű - na, ezért sem illek igazán a kompetitívbe, mert nem tudok és nem is akarok gyorsan építkezni. Fantasztikus látvány, ahogy nulláról egyre erősödik a birodalmad. Ebből eredően, imádtam pályákat szerkeszteni, ahol hirtelen a játék minden egyes elemének birtokába kerülök, a talaj- és domborzati elemektől kezdve, a flóra-faunán át, az egységekig - így telecuccoltam az én küldetéseimet színes szőnyegekkel, szénakazlakkal, romantikus lugasokkal és csillogó aranytengerrel. A legenda szerint, innen származik a kedvenc színem, a narancssárga, mert a custom gyakorlópályákon mindig ezzel voltam és a spanyolokkal - ugye, későbbi spanyolszakosként és spanyol fanként, mi mással, mintegy szakmai kötelesség (és akkor innen ki is találhatod, melyik az abszolút kedvenc küldetéssorozatom). Mellesleg, amikor már elég jól bírtam a nyelvet - pedig, már jó pár éve nyúztam ezt a játékot, nyelvtudás nélkül -, meglepődve, boldogan ismertem rá a szavakra és jelentésükre (talar = fát vágni, excavar = bányászni, construir = építeni, cazar = vadászni, agora = azonnal, presto = készen állok, etc.) és mutogattam ezeket a legjobb barátomnak, akivel máig rendszeresen elővesszük az Age of Empirest, egy kis hódításra. Szerencsére, a legtöbbjük mai verzióban szerepel, ám akadt néhány ó betoldás is, melyeknek utána kellett néznem. Emeljünk ki néhány kedves karaktert is, ebből az univerzumból, például az édesen bégető, könnyen átcsábítható barikat, akik leölését még századszorra is megkönnyeztem; illetve mindig lestem-vártam, mikor bukkan fel a képernyőn a piros köpenyes Stormy kutya.
Utóhatás
Világéletemben a középkor volt a kedvenc történelmi korszakom, ezért is szeretem annyira, hogy ez a játék pont erre az érára koncentrál. Az Age of Empires-végigjátszások meghozták a kedvem ahhoz, hogy bizonyos történelmi személyeknek és eseményeknek még jobban utánanézzek. Erre két, egy pozitív és egy negatív példát is hozok. Már az egyetemi irodalomórákon nagyon szerettem El Cid történetét - mondhatni, ő volt az én "hősöm", ezért szabadidőmben elkezdtem utánakutatni a történetének és sikerült is beszereznem egy különleges, évfordulós példányt a róla szóló hőskölteményről, modernizált fordítással, valamint rátaláltam egy, az életéről és harcairól szóló, 500 oldalas, fiktív életrajzi novellára is, spanyolul, amit azóta rongyosra olvastam. Egyébként, a róla szóló fejezetet újrajátszottam, közvetlenül az államvizsga előtt, szigorúan tanulási szempontból, ismétlésként. Az "ellenpélda", pedig Saladin, akinek valami hihetetlenül szívatósak a küldetései, arra meg végképp nem volt soha időm odafigyelni, hogy mi is történik valójában a háttérben, viszont pont ezért keltette fel az érdeklődésemet - róla is találtam, szintén spanyolul, egy nagyon jó, fiktív biográf írást, ami azóta elmondhatom, hogy az egyik kedvenc könyvem és vagy ezerszer elolvastam. Nem hittem volna, hogy ennyire érdekes életútja volt. Ugye, az is különlegesség, hogy egyik az egyik, másik a másik oldalt képviselte, a keresztes háborúkban. Szintén kincsként őrzöm, a Spanyolország egyik szuvenírboltjában, teljesen véletlenül talált, El Cid kardja-replikámat (levélvágó késemet).
 |
| Ezt a fanartomat az Age of Empires hivatalos blogján is megosztották |
UPDATE: Az én drága legjobb barátomtól nemrégiben megkaptam az egész, felújított Age of Empires II: HD Edition pakkot (2013), az összes, hozzá megjelent DLC-vel (The Forgotten [2013], The African Kingdoms [2015], Rise of the Rajas [2016]), illetve nem sokkal később, cserébe én leptem meg őt (és magamat) még egy, feljavított verzióval, az Age of Empires: Definitive Editionnel (2018).
Készítés éve: 2000
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése