Pixelhősök - DOS, 3. rész

A sor végén kullogva már csak egy nyúlfaroknyi poszttal zárják a dososok sorait az utolsó fecskék és ezzel át is rágtuk magunkat Beregi Tamás Pixelhősök című könyve CD-mellékletének ezen a platformján, így egyet máris "kivégeztünk" a négyből.

Pixelhősök - DOS, 2. rész

Az előző bejegyzéseimben a Beregi Tamás Pixelhősök című könyvéhez járó CD-melléklet több, mint 100 darabot számláló gyűjteményének négy platformjából három legjobb játékaiba már belekóstoltunk (Commodore, Sinclair és DOS), most pedig visszakanyarodunk a legutóbbiakhoz, következzen a méltán népszerű dososok második része!

Pixelhősök - DOS, 1. rész

Két jól ismert platform, a sinclairesek és a commodore-osok remekeiben már egészen alámerültünk, de a változatosság gyönyörködtet, így ideje hozzájuk csapni a Pixelhősök című könyvhöz járó játékmelléklet-áradat harmadik "fészekalját", a DOS-osok büszke csoportját. Ez az a szép korszak, amelyben én is gyerekeskedtem, illetve melyek közül talán a legtöbb ismert játék kikerült.

Xonix 32

Első hallásra valami nagyon vagány, nagyon 8-bites, űrhajós játéknak tűnhet, a neve alapján, de ha jobban megnézzük ...

Astérix és Obelix

Kedvenc képregényhőseim minden mennyiségben jöhetnek: láttam az összes, róluk készült rajzfilmet, animációs filmet, filmet és ez a játék is nagyon jól sikerült - csak a tényleges képregény hiányzott a gyűjteményemből, de időközben azt is sikerült beszereznem (angolul). Ha jól emlékszem, egy gyerekkori barátnőm mutatta, ugyanaz, akivel mindig Simseztünk (2000).

Rayman

Kislánykorom szőke hercege, blogom névadója. Máig imádom, amiért olyan kifestőkönyv-szerű, minden nagyon gusztusosan és bájosan van megrajzolva és olyan babavilága van, akár a Jazz Jackrabbit 2-nek és a Croc 2-nek. Ha jól emlékszem, anno sokáig csak a legjobb barátomnak volt meg és ezt rettentően irigyeltem tőle.

Brick games

A falbontós játékokkal úgy állok, mint a flipperekkel, illetve az ügyességi játékokkal: számtalannal játszottam kiskoromban, de már csak a töredékére tudok visszaemlékezni. Kettő, a WinBrick és a Ballistic végig kitartottak mellettem és egy szerencsés véletlennek köszönhetően, nemrégiben egy harmadikat, bizonyos Paranoid nevezetűt is sikerült a felszínre hoznom, de egy még mindig hiányzik a "fantasztikus négyesemből". Csak annyi maradt meg róla, hogy elég barátságtalan, sötét színeket, többnyire okkersárgát használ - ha valaki tud segíteni, mi lehet ez, nagyon hálás lennék.

Descent

A neve már többször felbukkant, életem során, mivel számos, nagyon kedves játékomat (Forsaken, Freespace) nyíltan ez inspirálta, ezért végül úgy döntöttem, megnézem magamnak. Sokáig visszatartó erő volt, hogy pontosan emiatt hittem azt, hogy teljesen ugyanolyan lesz, mint például az Acclaim játéka, de ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna! Ja és interplayes, mint az MDK 2, tehát már nem lehet rossz.

Rodge

A legemlékezetesebb 8-bites játék gyermekéveimből. Akármilyen nevetségesen csúnya is, a Mr. T-re hajazó főhős és szürreális/tök értelmetlen az egész, úgy ahogy van (kicsit úgy, mint Serious Sam), mégis nagyon-nagyon szeretem. Annyira rossz, hogy az már jó. Lehetséges, hogy ez volt az első "komoly" videojátékom.

SkyRoads

Élénken él bennem egy bizonyos színes kockás, űrhajós ügyességi játék, melyet anno egy általános iskolai osztálytársam mutatott - a Happydog és a Timon & Pumbaa mellett. Akkoriban nagyon sokat nyúztunk, de a neve sajnos a feledés és az idő homályába merült (de csak a neve, magára, a játékra mindig is emlékeztem és mindig is keresgéltem utána, eddig sikertelenül). Szerencsére, a napokban a legjobb barátommal gyerekkorunk játékairól beszélgettünk (mert még mindig nem aknáztuk ki az összeset) és ő nagyon ügyesen (és nagyon hamar) megtalálta a mi drága, klasszikus SkyRoadsunkat.

Antrun

Nagyon hasonló gyerekkorom másik kedvenc játékához, a Pipe-hoz, ahol sok kis csőelemet kellett a megfelelő irányba beforgatni, hogy összefüggő vízvezeték-rendszert alkossanak és végigcsordogáljon a víz. Na, itt ugyanez történik, csak egy hangyafarm kontextusába áthelyezve.

Észkerék

A klasszikus akasztófa, vetélkedő formájában, magyar fejlesztésben, életem egyik első "videojátéka".

Wolfenstein 3D

Számomra ez a 2. legvéresebb, legnyomasztóbb játék a világon, közvetlenül a Mortal Kombat után, mégis azt kell, hogy mondjam, nagyon kedves nekem (mondjuk, a játék végeztével mindig keresnem kell valami vidámabb elfoglaltságot, akár Serious Sam esetében). Ugyanúgy általános iskolai informatikaórai gyöngyszem, mint a Dyna Blaster vagy a Terep 2 (1996) - hogy engedhették a tanárok???

Xmas Lemmings

Kiskoromban volt egy nagyon furcsa, sötét hangulatú, Aldóhoz hasonlóan néma játék a gépemen, ez volt a Lemmings. Akkor egyszerűen nem tudtam felfogni, mi értelme annak, hogy kis manók potyognak egy dobozból, majd fel-alá járkálnak egy havas pályán mikulássapkában, miközben célkeresztbe vehetjük őket...

Ügyességi játékok

Ebben a bejegyzésben azokat a retro játékokat gyűjtöttem össze, amik önálló poszthoz túl rövidek, együtt viszont nagyon jól mutatnak és mind egy kategóriába tartoznak: ügyesség- és képességfejlesztőek. Ezekkel játszottam, amíg nem volt internet.

Dyna Blaster

Az általános iskolai informatikaórák hőse, a Terep 2-vel (1996) és a Wolfensteinnel egyetemben, ugyanis amikor előbb végeztünk az órai feladattal (és ez gyakran megtörtént), a maradék időben ezekkel játszhattunk.

Arcade Volleyball

Azon kevés sportjátékok egyike, melyeket gamer pályafutásom során érintettem. Máig nagy kérdés, hogy ő, Aldo vagy az Alley Cat volt életem első játéka?

Aldo's Adventure

Lehet, hogy szentségtörés, de sose voltam nagy mariós. Sokkal jobban szeretem a háttérben békésen meghúzódó, keleties külsejű fivérét. Életem egyik első, 8-bites játéka, még anno a böhöm nagy, asztali számítógépen kalandoztunk együtt. 

Alley Cat

2013 nyarán éppen a szakdolgozatomat írtam és teljesen véletlenül ráakadtam erre a játékra - azt hiszem, valaki éppen megosztott róla egy videót Facebookon. Azonnal megrohant a nosztalgiahullám: feléledt a gyerekkori, ám sosem feledett videojáték-mánia, minek hatására elkezdtem felkutatni azt a kismillió játékot, amiket akkoriban játszottam; innen született az egész blog ötlete.