The Legend of Zelda - Skyward Sword HD (Nintendo Switch)

Egy régi Game Grumps-végigjátszásnak hála, szinte ismerősként üdvözöltem ezt, a számomra örök-bájos epizódot, amit szinte már elengedtem, retro konzol-exkluzivitása miatt (azt hiszem, időközben ki is vonták a forgalomból a Wii-t), ám a (szegényes) 35. Zelda-évforduló körüli bejelentések végre elhozták Switchre (alias, a Zelda-konzolomra; és már az A Link Between Worlds sem hiányzik a repertoáromból.

DIY - Silver/Zora Longsword (replika)

Miután elkészültem Wander (egyben életem első) kardjával, a Shadow of the Colossusból, olyannyira belejöttem a fegyverkészítésbe (meg amúgy is imádom a kardokat), hogy mindenképpen akartam (legalább) még egyet és tudtam, hogy biztosan zeldás lesz - viszont, akármennyire imádom, nincs különösebb kötődésem az ikonikus Master Swordhöz, így a Breath of the Wild-beli abszolút kedvencemet, a büszke Zora-nemzetség álomszép, csupa ív, csupa kecs silver longsowrdjére esett a választásom.

Serious Sam 4

Elmondhatatlanul türelmetlenül vártam, hónapokon át árgus szemekkel lestem a Croteam összes közösségi oldalát, a Steamet, még a hírlevelükre is feliratkoztam. Akkor kezdtem megnyugodni, amikor ők maguk láttak hozzá a teaserek apránkénti csöpögtetéséhez. Ezek olyan felejthetetlen pillanatokat ígértek (az icipici csúszás már nem is számított), mint kedvenc római műemlékem, az Angyalvár körüli csetepaté (amiről mostantól nem csak a Brotherhood fog eszembe jutni), kormányozható meka (!), a bika szőrén való megülése (!) és féktelen motorozás. A megjelenésig többször kivittem, elölről-hátulról, kiegészítőstül, az egész sorozatot - egyszer  a First Encountert együltömben, kb. 5 óra alatt.

Doom Eternal

A DOOM-ban való, meglepően kellemes csalódás után úgy döntöttem, folytatom a darát, hogy fenntartsam a lendületet és tovább hangolódjak a hamarosan érkező Dark Agesre, ami tuti instant buy lesz.

Horizon Zero Dawn (Complete Edition) (PC)

A szívem mélyén mindig is kíváncsi voltam a Horizon Zero Dawnra, ám sose bántam annyira, mint a (túl) hosszú ideig PS-exkluzív Journey-t vagy az imádott-irigyelt Shadow of the Colossust. Totális meglepetésként ért PC-s megjelenése, ugyanis hármuk közül pont róla nem hittem volna, hogy valaha is megismerhetem. 

Star Wars Jedi - Fallen Order

 

Világéletemben éltem-haltam a jó kis single kampányos (retro) Star Wars FPS-ekért (Mysteries of the Sith, Dark Forces II), így természetesen a Fallen Order is felkeltette a kíváncsiságomat - bár jócskán kiböjtöltem a beszerzését, végül nagyon jó vásárt csináltam.

Borderlands (GOTY Enhanced Edition)

Alapjában véve, nekem kívülről és messziről, elsőre túl őrültnek, túl soknak tűnt a Borderlands és egyedi grafikai stílusa sem ragadott meg különösebben. Most viszont, hogy nemrég ingyenes próbaidőszak kereteiben elérhetővé vált, kíváncsiságból nekifutottam.

Cuphead (Nintendo Switch)

Mindig is a platformer volt a legeslegkedvesebb műfajom (igen, a shooter csak második). Bevallom, nagyon rég akadt a kezembe igazán emlékezetes, élvezetes, klasszikus képviselője (talán kiment a divatból?). A Cupheadet már nagyon-nagyon régóta dédelgetem, mert szerelmes vagyok a grafikájába és az elképesztően kreatív és vicces bossfightokba, amiket messziről láttam - viszont az hírlett róla, hogy átlagon felüli a nehézsége...

Shadow of the Tomb Raider

Bár a rebootot, meglepő módon, kifejezetten élveztem (egyszeri végigjátszásnak tökéletes), még mindig nem mondanám, hogy nagyobb Tomb Raider-fan lettem tőle. Most épp minden játékom végére értem - nagyon kényelmesen Fallout 4-ezek, illetve most fejeztük be - századszor - a teljes Serious Sam-sorozatot, így kapóra jött az akciós ajánlás (az sem volt utolsó, hogy a számomra oly kedves Dél-Amerikában játszódik).

The Legend of Zelda - Link's Awakening (Nintendo Switch)

Eredetileg kizárólag a Breath of the Wild (meg az esetleges, következő Zeldák) miatt ruháztam be Nintendo Switchre és az első, kimerítő címen kívül nem is számítottam semmi újra a közeljövőben (khm, Tears of the Kingdom, khm...), se ebből a fészekaljból, se máshonnan. Mégis kimondhatatlanul megörültem (mint szerintem mindenki), hogy nem sokkal azután, hogy megvettem a készüléket és már majdnem a végére értem az első játéknak (de azért mégsem, mert nem olyan egyszerű), máris jött a következő, must-have meglepetés, a semmiből - az Ocarina of Time mellett, a másik legkedvesebb epizódom.