The Adventures of Lomax

Mivel mindig is imádtam Raymant, egyértelmű volt, hogy ami ennyire hasonlít rá, azt csak szeretni lehet. Ez a játék, melyet a legjobb barátnőm mutatott nekem (akár a Jazz Jackrabbit 2-t). Meglepő volt a felismerés, hogy a Psygnosis nem csak a Lemmings-sorozatért, hanem a Wipeoutért is felel.

Star Wars - Shadows of the Empire

A Shadows of the Empire (röviden SOTE, mint az egyetem) bejegyzésének már számtalanszor nekiültem, de aztán mindig elvetettem, mivel gyerekkorom borzongós, nem túl szépemlékű falatkájáról van szó, melyről - a Tomb Raider IV-hez (1999) hasonlóan (ott is egy-két későbbi próbálkozás kellett, hogy összebarátkozzunk valamilyen szinten) egyetlen visszatérő rémálmot őrzök - a "pókokat" a mocsaras vízben...

Astérix és Obelix

Kedvenc képregényhőseim minden mennyiségben jöhetnek: láttam az összes, róluk készült rajzfilmet, animációs filmet, filmet és ez a játék is nagyon jól sikerült - csak a tényleges képregény hiányzott a gyűjteményemből, de időközben azt is sikerült beszereznem (angolul). Ha jól emlékszem, egy gyerekkori barátnőm mutatta, ugyanaz, akivel mindig Simseztünk (2000).

Red Alert

Sosem voltam különösebben jó Red Alertben, de gyerekként szerettem nézni, ahogy a legjobb barátom (profi módon) játszik vele, illetve gyakran az online téren túl is továbbszőttük a történetet - olykor a saját szánk íze szerint kanyarintva.

The Neverhood

Egy ismerősömmel ajánlottunk egymásnak játékokat (neki köszönhetően találtam rá újra Tarzanra és ismertem meg a The Witcherrel) és végül sikerült rábukkantunk egy olyanra, amivel én még életemben nem játszottam, pedig állítólag, klasszikus - ez a The Neverhood. Utólag rájöttem, hogy Beregi Tamás Pixelhősök c. könyvében már olvastam róla és eszembe is jutott, hogy már ott feltűnt a hasonlósága Earthworm Jimmel.

Timon & Pumbaa's Jungle Games

Az egyik legősibb játékom, amit igen nehéz volt megtalálni, a dzsungeles játékok dzsungelében, végül teljesen véletlenül botlottunk egymásba, akárcsak A Dzsungel Könyvével, amikor már azt hittem, sose fogok rálelni. Ez is az Alley Cates és happydogos barátnőmtől származik.

Earthworm Jim 2

Tommy Tallaricóra már az MDK óta felnézek, így amikor összetalálkoztam a nevével más játékokban, rögtön tudtam, hogy azokat is meg kell néznem. A 2014-es Video Games Live-koncert utáni meet & greeten ő maga árulta el, hogy mind közül Earthworm Jim a kedvenc projektje. Először az egyel kezdtem, de az valahogy nem nyerte el elsőre a tetszésemet, ennek ellenére úgy gondoltam, hogy átnyargalok a kettőre. Itt már nem maradt el a hatás, a zene és a humor magával ragadott.

Super Mario World 2 - Yoshi's Island

A Link to the Past meghozta a kedvem a Nintendóhoz, így elkezdtem ezekben a berkekben keresgélni. Ismét valami klasszikust szerettem volna kipróbálni, de miután sem a Megaman (1987), sem a Final Fantasy (1987) nem nyerték el a tetszésemet, azt mondtam, rendben, legyen valamelyik Mario (bár inkább aldós vagyok). Elég volt egyetlen pillantást vetnem a Yoshi's Island bájos, kifestőt vagy mesekönyvet idéző grafikájára és máris eldőlt a dolog.

Wipeout

A nevére nem igazán emlékeztem, csak úgy emlegettem, mint azt a vagány, futurisztikus, űrhajóval versenyzős játékot, kiskorunkból. Ismét a legjobb barátomhoz fordultam, eme definícióval, aki persze rögtön tudta, mire gondolok.

Rayman

Kislánykorom szőke hercege, blogom névadója. Máig imádom, amiért olyan kifestőkönyv-szerű, minden nagyon gusztusosan és bájosan van megrajzolva és olyan babavilága van, akár a Jazz Jackrabbit 2-nek és a Croc 2-nek. Ha jól emlékszem, anno sokáig csak a legjobb barátomnak volt meg és ezt rettentően irigyeltem tőle.