Jazz Jackrabbit 2

A nyulambulamos játék, ahogy a legjobb barátnőmmel emlegettük kiskorunkban. Ő mutatta nekem, a Lomaxszal együtt. Számomra, Raymannel ők a platformjátékok alfája és ómegája.

Mire emlékeztem gyerekkoromból?

Sok-sok apró epizódra: emlékezetes karakter a beszívott, Alíz Csodaországát megidézni képes rasztahernyó, aki füstfelhőivel hipnotizál minket (erről kicsit később bővebben), illetve a kedvenc pályám, a háztetős-csatornás. Tisztán előttem van a rikítóan kék ég és a harsanóan  zöld fű, amiről világéletemben azt hittem, hogy az egyes pálya, de nem, jóval odébb van.

Hasonlóságok más játékokkal 

Annyi, de annyi utalás van, hogy szinte felsorolni is lehetetlen. Egyesek direkt célzások, mások épphogy nagyon emlékeztetnek valamire. Előbbire példa lehet az a furcsa, csontvázas, lángoló erdő, mely nem csak látványvilágában és színeiben idézi vissza kísértetiesen Earthworm Jimet (úgy gondolom, tagadhatatlanul, nagyon nagy hatással lehetett rá, ez a konkrét, négy évvel korábbi játék), hanem a szemtelen, károgó varjakban, a fehér egerek külcsínyében, a széles árkos-csúszós talajelemekben, a füllel való kapaszkodásban, valamint a lövés irányíthatóságában (ugyanez végigvonul a párján, a téli pályán is); de utóbbira még több "bizonyítékot" találtam: megidéződnek a 102 kiskutya vagy a Croc 2 körkörös faházai (ugyanebből, a pörögve-forogva szétroppantható fadobozok), a Mario-féle teknős-ellenesség, az elektromos szempár "kistestvére" a Raymanből vagy éppen, Soniccá gömbölyödünk. Nem csak játékok, film(részlet)ek is megelevenednek előttünk: már említettem Lewis Caroll klasszikusát, de A kis hableány világába is belekukkanthatunk (ez a saját játékomban is ihletett egy szintet).

EWJ vs. JJ2

JJ2 vs. SM

 

JJ2 vs. Croc 2



Fegyverek

Összesen 10-et birtoklunk, méghozzá a legkülönbözőbb fajtákból - valójában van egy bónusz, 11., a ketrecbe zárt kanári, akit ha kiszabadítunk, hálája ideiglenes ideig "üldöz" minket, azaz szépen, önállóan kitisztítja előttünk a terepet. A 0., a zöld pisztoly sose fogy ki, hogy ne hozzon soha kellemetlen szituációba - ezen kívül hozzájuthatunk pattogós vagy elektromos töltényhez, tűzhöz és jéghez (előbbivel, értelemszerűen, befagyott ugrórugókat és jégkocka-falakat olvaszthatunk föl), különböző, például szerteágazó és követős rakétákhoz, dinamithoz, stb. - de azokon a különleges, "kódolt" falkockákon úgyis mindig jelzik, éppen melyiket kell használnunk, hogy hozzájussunk a mögötte levő kincshez. Az elsötétedős részekhez és a méhekhez, illetve a szemtelen legyekhez leginkább a "lángszórót" vagy a követős rakétát javaslom, valamint figyeljünk arra is, hogy víz alatt nem mindegyik működik. Szerencsére, a töltény-utánpótlás miatt sosem kell aggódnunk, dögivel robbanthatjuk ki a dobozkákból vagy találhatjuk meg őket magányosan, mindenhol elpotyogtatva.

Nyeremények

Nyulaink igen nagy ínyencek, nem ám csak répán élnek-éldegélnek (az csak a HP) - igazi terülj-terülj asztalkám várja őket, lépten nyomon, friss gyümölcsökkel (dinnye, narancs, alma, banán), gyorskajákkal (hotdog, pizza, sült krumpli), frissítőkkel (tej, szénsavas üdítő), édességekkel (tortaszelet, csokoládé, fánk, fagyi), stb., melyeket illedelmes harapáshangokkal értékelünk. Ezektől, egy idő után "cukormérgezést" kapunk, amitől úgy bepörgünk, hogy rövid ideig mindent sértetlenül letarolunk, ami az utunkba kerül. De térjünk vissza egy kicsit a répákhoz, ugyanis nem egyetlen törzs létezik belőlük ebben a világban, még az energián belül sem - ez egyszer egyetlen, másszor több vagy az összes szívet visszapótolja vagy éppen, megreptet egy kicsit - ha éppen nem sikerült elcsórnunk az ellenséges, bulizó gyík propellerét. Nyereményeink másik nagy csoportját a drágakövek "klikkje" adja - melyek közül, ha jól érzékelem, a kék a legértékesebb; de időnként megállhatunk és rácsodálkozhatunk az utunkba akadó óriás rubinra, melyet ha lepuffantunk, "atomjaira", kisebb, felszedhető ékkövekre hullik. Útközben "zsebpénzt" is gyűjtögetünk (arany és ezüst tallérok), ezt megfelelő mennyiségben, a vásári nyúl pultjánál titkos helyekre válthatjuk. Nem árt tudni, hogyha lelőjük a páncélok sisakját, azért plusz pontokat kapunk.

Irányítás

Nincs benne semmi ördöngösség, de mivel választható karaktereink vannak - akár a 102 kiskutyában -, illetve azért nem biztos, hogy mindig egyértelmű, szeretnék kicsit kitérni rájuk. Már érintettük futólag a szimbólumos falkockákat, melyek legnagyobb többségét egyszerű lövésekkel tudjuk megnyitni (amennyiben csillag jelöli, ezt bármivel megtehetjük), de ha felkiáltójel állná az utunkat, csak talpaljunk bele, ha pedig szorzó, akkor annyi töltényt kíván, amennyi rá van írva. Egyébként, mindkét nyúlfinak megvan a maga egyedi, signature move-ja, ez a zöld esetében füllel helikopterként való repülés, a vöröske számára, pedig a double jump. A kakót is rá lehet kapcsolni, ha a szemtelen buborékok nem akarnak átengedni minket valahol. Szintén esett már szó a "repülő" hernyóról, aki nem csak megszédít minket, hanem néhány pillanatra felcseréli az irányokat. Az ellenséges propellerek elkobzásán és a repülő répán kívül, a harmadik mód a szárnyalásra a hoverboard.

Ellenségek

Minden pályán mások penderülnek elénk, a már említetteken kívül a tücsöknek nézett, öltönyös-cilinderes vívóteknős, cilinderes macska, kis és nagy ördög (amikre a nevem dacára nem emlékeztem), patkány, szimatoló vadászkutya, osonó csontváz, szellem, lovag, légy, méh (ami szúnyoghangot ad), denevér, szalamandra, banánt dobáló majom, boszi, üvöltöző operaénekes nyúlkirálynő és teknősök, amik az emberi logikára fittyet hányva, a fán mászkálnak.

 

Női szemmel

Azért szeretem a Jazz Jackrabbit 2-t, mert vicces, színes, könnyű, jó a zenéje és tele van igazán jó secretekkel - melyekből mára már egyetlenre sem emlékszem. Rengeteg zseniális ötlet van benne, mint a dobozból kiugró, cuki nyuszi-checkpoint (vetekszik a Dzsungel Könyve zászlóval integető elefántjával), békeidőben önálló animációként lepuffantunk valakit/valamit, kismadár száll a fegyverünkre vagy ellentmondást nem tűrően dorongol le minket a zöld nyúl, ha merészeltünk kicsit megállni a játékban. Édes karakterekben sem szűkölködik a kaland, az én kedvenceim, a piros "pufihal", melyet ha lelövünk, apró, csámpás gyíkká lényegül, a madárfejű csontváz, ami hihetetlenül viccesen sántikál a rosszban, a vízben, frizbin körbepörgő teknős, illetve az a nagyon apró, tűzokádó sárkány. Nagyon tetszett még, amikor a  boszorkány cuki békává változtat és meg kell csókolni a nyuszilányt, hogy visszaváltozz (miéééért, a békával is végig lehet vinni!). Én leginkább Spazzel szeretek lenni, mert Jazz különleges képességét, azt a rövid repülést, sokkal haszontalanabbnak tartom a double jumpnál (dacára annak, hogy attól meg letörik az ujjam a végére).

Készítés éve: 1998