Happyland Adventures

Minden idők legbabább játéka, amit egy általános iskolai osztálytársam/barátnőm mutatott, ugyanaz, aki az Alley Catet és a Timon & Pumbaa-t is. Emlékszem, mennyire felnéztünk a nővérére, hogy tudta az összes titkos helyet - amikre egyébként, tíz év után, én is hibátlanul emlékszem, hála a jó tanításnak.

A játék

Happydog, egy kajlafülű, kék orrú kutyus, akinek egyesítenie kell a szerte-szétszórt happylanderek családját és Raymanhez hasonlóan, helyre kell állítania a mesevilág rendjét. Pontosan nem derül ki, hogy elrabolták a delikvenseket vagy az ellenség csak úgy, ellepte ezt az univerzumot, lényeg a lényeg, van, akit felraktak egy fa tetejére, más a társaival kézen fogva várja a megmentőt, megint másokat (talán VIP személy?) ellenfelek tucatjai őriznek A célt úgy nyithatjuk meg, hogy bizonyos számú, immár szabad manócskát terelünk egy karámba. Van egy minimum, amit mindig meg kell ütni. A pályáknak több megoldása is van: vagy magunkkal visszük a nyílt célegyenesbe a maradékot vagy őket is hozzácsapjuk a többihez és "leparkoltatjuk". Mindkét esetben bonus room jár (mint a Dzsungel Könvében vagy a Lomaxban), viszont ha a másodikat választjuk, az összes ellenfelünk kipukkad és aranytallérrá változik, ami újabb pontokat ér (ezeket időre kell összekapkodni). Összesen 7, nagyon rövid pályából áll a játék, így gyakorlatilag 20 perc, de nagyon vicces és élvezetes 20 perc alatt kijátszható (Tarzan se sokkal hosszabb)! Nagy meglepetésemre, nem azzal a pályával indul, amire én emlékeztem, hanem egy "nulladikkal". Lehet, hogy ez amolyan felkészítő pálya, mert végig kinn van a segítség, egy fényújságon (tény, hogy az x-et, mint ugrógombot sose keresném). Az első két pályán szikrázóan kék, felhőtlen az ég, minden happy, a harmadikon már ránk borul a rózsaszín alkony, később opálos kékeszölden fenyeget, amikor pedig egyre lejjebb hatolunk a mesevilágba, először viharos piros, majd tintakéken ránk esteledik, végül pedig teljesen felborul a világ rendje és az ég hirtelen átcsap zöldbe. Ez meg nem mondom, milyen napszak szeretne lenni. Természetesen minden időre megy, hogy ne legyen olyan könnyű.

A bonus roomban bizonyos ideig újratermelődnek a nyeremények.

Első újratalálkozásunk

Nagyon nehéz volt megtalálni a kis cselest, ugyanis hiába ütöttem be mindenhova, hogy Happyland Adventures, kéretlenül is, mindig egy számomra ismeretlen, sosem látott, karácsonyi verzió bukkant elő. Egy idő után meguntam és megadtam magam, amikor viszont felvillant a meglehetősen sötét menüsor, hirtelen megpillantottam, második opcióként az original game-t, ami ott lapult csendesen, szerényen, a második sorban.

A happylanderek

Ők azok a meglepett / vicsorgós /ijedt arcú manócskák, akik megmentésre várnak. Több funkciót is betöltenek, például egyikük mindig a menüpontokat őrzi, de zömében inkább a pályákon találkozhatunk velük. A menü enyhén baljós zenével indít, de kalandozásaink során egyetlen, vidám dalocska ismétlődik, egy ősrégi szintetizátorból - úgy, mint a Feudal Alloyban -, remek hangulatot teremtve. Mellesleg, a happylanderek hihetetlenül bájos, de pixelesen felismerhetetlen figurái nagyban emlékeztetnek a Dynára, ám ezúttal a mi oldalunkon állnak és ha meggyőztük őket, hogy kövessenek, gagyogva-kacarászva örülnek szabadságuknak, akár a kisbabák. Van köztük csirkecomb, Bob Marley-sapkás, rák és egérke is - ugyanolyan nehéz nevet adni vagy definiálni őket, mint a másik játékban. Rayman gonosz alteregójához hasonlóan, csak épp kissé kellemesebben, hűségesen követnek minket és majmolják minden mozdulatunkat, még akkor is, ha épp fejjel lefelé bucskázunk, nyelvpörgetős hang kíséretében és elveszítjük a játékot.

Saját montázs

Ellenfelek és nyeremények

A nagy mentőakció közben, a Jazz Jackrabbit 2-höz hasonlóan, nagy gondot fordítunk a táplálkozásunkra. A nyereményeknek se szeri, se száma: jó magyar pirospaprika, kólásüveg, különböző fagyik, nyalókák (amik bizonyos szörnyecskéktől alig megkülönböztethetőek), eper, pénzérme, cseresznye, különböző színű gyémántok (magyar trikolor), dinnye, cseresznye, pénzeszacskó, tehát mindenféle finomság. Amikor bármit felszedsz, gusztusos buborékhangon pukkan ki és hullik pixeljeire. Igazán különleges alkalmakkor - a fűbe rejtve - szárnyas cipőcskét vehetünk magunkhoz. Ez körülbelül kétszer akkora, mint a mi tappancsunk, így jól ábrázolja, mennyivel nagyobbat tudunk ugrani. Szerintem ennek a játéknak van a világon a legérdekesebb energiabeosztása: 2 élettel indulunk, 0. nincs, ellenben korlátozottan bővíthető az energia, viszont ha még nem töltekeztünk, az első ellenséges érintésre, jaj nekünk (ismerős lehet a Lomaxból vagy a Rayman Originsből)! Persze, a pályákon két lépésenként vágják hozzánk a HP-t, valamint itt is szívecske testesíti meg az energiát, tehát az alapfelállás: két élet + két szív. Ha hozzánk érnek, csuklunk és négykézlábra rogyunk, így pár másodpercre sérthetetlenné válunk. És kik ellen is "harcolunk"? Piros moncsicsi, csigalassú csiga (nagy türelem kell, hogy megvárd, amíg arrébb megy), zöld sárkányocska, ősember, maci. Egyikük sem kilőhető, csak fel-alá járkálnak-őrködnek, nekünk meg vigyázni kell, hogy ne kerüljünk velük testi kontaktusba.

 

Érdekességek

A játék jellegzetessége, hogy mindenki egységesen kék szemű, még az ellenségeink is, akárcsak a Wolfensteinben. Találtam néhány érdekes screenshotot a játékból. Ezek a panorámaképek megmutatják az egész pályát egyben, ahogy játék közben sosincs alkalmunk látni:

Forrás: freelunchdesign.com

Készítés éve: 2000